Gyula Juhász - Tavasz ez is, tavasz.
C'est bien le printemps
Pour être le printemps, c'est bien le printemps.
Il y a une clarté blonde dans le ciel,
Des mottes brunes sous le ciel,
Un parfum qui flotte autour des femmes
Et des chatons gris sur les arbres.
Pour être le printemps, c'est le printemps.
Pourtant quelque chose est parti,
Et plus jamais ne reviendra,
Et pourtant quelque chose a pris son vol
Et jamais je ne le retrouverai;
Pourtant quelque chose a disparu
Et je ne connais pas sa tombe...
A mon violon il manque une corde
Qui s'est cassée
Tavasz ez is, tavasz.
Az égen szőke fény ég,
A földön barna hantok,
A nőkön lenge illat,
A fákon szürke barkák.
Tavasz ez is, tavasz.
Valami mégis elment
És nem jön vissza többé,
Valami mégis elszállt
És soha nem találom,
Valami mégis elmúlt
És nem tudom a sírját...
Egy húr a hegedűmön,
Boldogan bánatos hang,
Elpattant.
De az ég még azúros,
De a föld ibolyás még,
De a nők még suhannak.
Tavasz ez is, tavasz...
Az égen szőke fény ég,
A földön barna hantok,
A nőkön lenge illat,
A fákon szürke barkák.
Tavasz ez is, tavasz.
Valami mégis elment
És nem jön vissza többé,
Valami mégis elszállt
És soha nem találom,
Valami mégis elmúlt
És nem tudom a sírját...
Egy húr a hegedűmön,
Boldogan bánatos hang,
Elpattant.
De az ég még azúros,
De a föld ibolyás még,
De a nők még suhannak.
Tavasz ez is, tavasz...
Retour aux articles de la catégorie Poètes Hongrois -
⨯
Inscrivez-vous au blog
Soyez prévenu par email des prochaines mises à jour
Rejoignez les 8 autres membres